Az MNSZ és az RMP központi vezetőségeinek néhány tagja: Juhász Lajos elnök, Ottrok Ferenc országos titkár, Sütő András, Robotos Imre, Petre Borilă, Mogyorós Sándor/Alexandru Moghioroş, Szenkovics Sándor/Alexandru Sencovici, Ady László, Bányai László egy bizalmas tanácskozáson határoznak az MNSZ önfeloszlatásáról. Az Ottrokból, Sütőből és Robotosból álló szerkesztőbizottság által összeállított határozat-tervezetet jóváhagyja az RMP Központi Vezetősége Politikai Irodája is. Március folyamán központi pártutasításra az addigi MNSZ-aktivisták gyűléseket szerveznek a helyi MNSZ-tagok számára, ahol "megmagyarázzák" a tagságnak, hogy miért nincs többé szükség a szövetségre. (A megszüntetett szövetség infrastruktúráját a kommunista párt veszi át, például a bukaresti MNSZ-székházból pártiskolát szerveznek.)
1952. szeptember 27.
Megjelenik a 331/1952 sz. törvény az ország új gazdasági-adminisztratív beosztásáról. A tartományok száma 28-ról 18-ra csökken. Az új alkotmány 19-21. szakasza szerint a történelmi Székelyföld területén megalakítják a Magyar Autonóm Tartományt. (Csík, Erdőszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Marosvásárhely, Szászrégen, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely rajonokkal, Marosvásárhely székhellyel.) A tartományban él a magyar kisebbség egyharmada, 539.669 fő, összlakossága 740.381 fő. Az alkotmány 21. szakasza szerint a Magyar Autonóm Tartomány néptanácsa ki fogja dolgozni, és a nemzetgyűlés elé fogja terjeszteni a tartomány statútumát. (A statútumot ugyan az RMP KV titkársága mellett működő nemzetiségi bizottság elkészíti, ám azt ad acta teszik.) Az RMP tartományi titkára Csupor Lajos, a néptanács elnöke Bugyi Lajos.
1952. július 18.
Megválasztják a Népi Demokrácia Frontja (melyet az RMP, az Ekésfront, és a nemzeti kisebbségek pártjai hoznak létre) központi tanácsát. A 43 tagból 6 magyar származású: Ottrok Ferenc, Juhász Lajos, Muzsik Mihály, Kopetin Géza, Horváth Imre és Mogyorós Sándor.A Romániai Magyar Szó közzéteszi az új alkotmánytervezet szövegét, melyben szó van a Székelyföld közigazgatási-területi autonómiájáról. - 1952. szeptember 27
1948. június 11.
A Nagy Nemzetgyűlés elfogadja a bankok, ipari-, szállítási- és bányavállalatok államosítását. (Az államosított vállalatok listáját a törvény mellékletében sorolták fel. Az RMP plenáris ülésén Chivu Stoica 1.609 államosított vállalatot említ.) A törvény lehetővé teszi, hogy a külföldi károsultak kártérítést kérhessenek, de a kártérítési összegből le kell vonnai az esetleges adóeltitkolás által keletkezett kár összegét. Ezek után a román pénzügyi hatóságok visszamenőleg akkora "adóeltitkolást" "fedeztek fel" egy-egy vállalatnál, vagy pénzintézetnél, amely meghaladta annak a teljes értékét. Az államosított vállalatok élére munkásigazgatókat neveznek ki.
1948. március 28.
Parlamenti választásokat tartanak Romániában. A marosvásárhelyi Szabad Szó 40 magyar képviselőt sorol fel, a Világosság 39-et, melyből 30 az MNSZ listáján, 9 az RMP listáján jut be; más források 42 jelöltről tudnak.A választások után megalakult kormány tagjai: Petru Groza miniszterelnök; Teohari Georgescu belügyminiszter; Ana Pauker külügyminiszter; Emil Bodnăraş hadügyminiszter; Luka László/Vasile Luca pénzügyminiszter; Gheorghe Gheorghiu-Dej miniszterelnökhelyettes; Vincze János erdészeti miniszter; Takács Lajos nemzetiségügyi "alminiszter", (hivatalosan csak az április 21-i minisztertanácsi ülésen nevezik ki az "együttélő nemzetiségek alminiszterévé")
1964. április 26.
A román pártvezetés kiadja a később "függetlenségi nyilatkozatnak" aposztrofált nyilatkozatát: "A Román Munkáspárt álláspontja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiről". Ebben kinyílvánítják, hogy Románia nem tűr beavatkozást a politikájába és szuverenitását, függetlenségét megvédi. A nyilatkozat megfogalmazásában a nemzeti állam kategóriája központi szerepet játszik.
1960. június 20. - 25.
Megtartják Bukarestben az RMP III. kongresszusát. A meghívott külföldi vendégek közt jelen vannak a magyarországiak is (az MSzMP küldöttségét Kádár János vezeti). A Központi Vezetőség tagja lesz Csupor Lajos, Fazekas János, Kovács György, Mogyorós Sándor, Szenkovits Sándor, Vass Gizella, a KV póttagja pedig Levente Mihály. A Politbürónak ismét tagja lesz Mogyorós Sándor, a KV titkára Fazekas János.
1956. november 6.
Az Előre és az Igazság közli a kolozsvári magyar írók 5-i gyűlésének nyilatkozatát ("Felzárkózunk az RMP oldalán"). Ebben többek között kijelentik: "A reakció bűnös kísérletet tett arra, hogy kiszakítsa Magyarországot a szocialista népek testvéri, nagy családjából... Úgy érezzük, hogy Magyarország népének érdekében is cselekszünk, amikor a számunkra egyetlen járható utat követjük: felzárkózunk az RMP oldalán..." A nyilatkozat aláírói: Asztalos István, Balogh Edgár, Csehi Gyula, Bartalis János, Földes László, Horváth István, Horváth Imre, Kacsó Sándor, Kiss Jenő, Létay Lajos, Marosi Péter, Salamon László, Szabó Gyula, Szabó István, Szabédi László, Szentimrei Jenő, Tamás Gáspár.
